Még a december eleji kormányzati megszólalásokból sem lehetett arra számítani, hogy december 10-én a Pénzügyminisztérium váratlanul megszorításokat jelent be:

A kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett.

Magyarul: 350 milliárd forintos megszorító csomagot fogadtak el, bár a megszorítás helyett a „pénzügyi tartalék növelése” kifejezést használták. Szinte minden minisztériumot érint a megszorítás, de főleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Ez a 350 milliárd forintos csomag merőben új dolog az Orbán-kormánytól, hiszen az eddigi kormányzati megszólalásokból nem lehetett tudni, hogy kiadáscsökkentésre készülne a kabinet.

Például a decemberi 10-i bejelentés előtt néhány nappal, december 3-án Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról nyilatkozott, hogy Magyarország gazdasága duzzad az erőtől, a válságos időszak ellenére gazdasági visszaeséssel nem kell számolni, szóba sem jön megszorítás, ezért semmi akadálya annak, hogy négy hónap leforgása alatt három jogcímen is extra összeget kapjanak a nyugdíjasok.

December 8-án viszont kijött az adat arról, hogy a kormány majdnem 4 ezer milliárd forint hiányt hozott össze a költségvetésben csak idén, ennek a negyedét pedig most novemberben.

Varga Mihály pénzügyminiszter is egészen december 10-ig hallani sem akart semmilyen megszorításról. A november közepi Fidesz-kongresszuson egyenesen arról beszélt, hogy a kormány támogató válságkezelő politikája nem a megszorításokról szól. Augusztus óta folyamatosak voltak azok a megszólalásai, hogy Magyarországon rekordszinten vannak a beruházások, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, ezért nem fogadják meg Matolcsy György javaslatait, mert azok megszorításokkal járnának.

Az MNB elnöke ugyanis már július végén arról írt, hogy az uniós országok között az állami beruházások aránya a legmagasabb Magyarországon. Ezek háromnegyed része pedig építési beruházás, vagyis Matolcsy szerint az állam vasba és betonba fektetett be, nem pedig képességekbe és agyakba. Novemberi cikkében pedig megismételte, hogy túl nagy a költségvetési hiány és az államadósság, ezért el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.

A 350 milliárd forintos megszorító-csomag arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor kormányfő - aki a konkrét kormányhatározatot is aláírta - végül megfogadta az MNB-elnökének tanácsait, pedig az elmúlt években a kormányzat gazdasági kommunikációjának központi eleme volt, hogy a Gyurcsány-kormánnyal ellentétben a jobboldali válságkezelés nem él a megszorítás eszközeivel.

Megtanultunk a 2008-2009-es válságból, hogy válság idején nem megszorítani kell, hanem adót kell csökkenteni, és fejleszteni kell

-fogalmazott idén januárban a miniszterelnök, majd hozzátette: a Gyurcsány-féle kormányok megszorítottak és adót emeltek, de az nem vált be. Eleve 2011-ig kell visszamenni az időben, amikor az Orbán-kormány legutóbb nagyobb kiadáscsökkentéseket helyezett kilátásba. Ez volt a Széll Kálmán terv, amely a jóléti kiadások megvágásáról is szólt, egyebek mellett a munkanélküli-segély időbeni megkurtításáról. Azóta a költségvetési hiány nagyjából mindig rendben volt, így megszorítani sem kellett. Sokáig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot is megszorítás nélkül ússza meg az Orbán-kormány.

Ezzel kapcsolatban még Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát idézném, aki a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón azt mondta augusztusban:

Magyarország úgy evickél ki a mostani gazdasági nehézségekből, hogy semmiféle megszorításra nincs szükség, míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején.

December elejére viszont olyan magas lett a költségvetési hiány és az államadósság, hogy bejelentették a 350 milliárd forintos megtakarítást. Még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen állami beruházások állnak le, de köztük lehetnek például az útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések is.

Hírflip

Megszorítások